Az ellátási láncok piacon kívüli torzulásai komoly kilengéseket és piaci kudarcokat okoznak, ami kezelést igényel.
Nyitókép: Getty Images
„Egy ideje a kormány fokozott figyelmet fordít arra, hogy hazánkban ne legyenek magasabbak az üzemanyagok árai a környező országokban tapasztalt áraknál.
Vizsgáljuk meg, hogy mi lehet ennek a kiemelt figyelemnek az oka!
Az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalmának volumene 2013–2019 között minden évben 5–7%-kal emelkedett. Az ezredfordulótól a Covid-járvány kitöréséig tartó időszakban az éves legnagyobb növekedés 8,6%-os, míg a legnagyobb csökkenés 5,6%-os volt. A 2020-as lezárások idején is 10% alatt maradt az éves értékesített volumencsökkenés.
Így aztán korábban elképzelhetetlen volt ennél nagyobb éves volumenváltozás.
Mígnem 2022-ben az üzemanyagokra bevezetett ársapka hatására közel negyedével nőtt az értékesített volumen.
Természetesen nem mi, magyarországi lakosok tankoltunk többet ennyivel, hanem fél Európa hozzánk járt üzemanyagért.
Az üzemanyag-turizmus a múlt század nyolcvanas évei óta megfigyelhető jelenség, amióta a határok átjárhatók. Hol mi jártunk át a szomszédos országokba, hol a határon túlról jöttek hozzánk tankolni. Azonban korábban soha nem volt ilyen hosszan tartó és minden szomszéd országra kiterjedő ez a forgalom.
Majd az ársapka eltörlése után, tavaly komoly mértékben megemelkedett üzemanyagok ára,
jóval a szomszédos országokét meghaladó lett az árszint, s ezért ellenkező irányú üzemanyag-turizmus indult meg, ami jelentősen, majdnem ötödével csökkentette a 2023-as üzemanyag-értékesítési volument hazánkban. Ilyen mértékű csökkenést a magyar gazdaságtörténetben korábban nem tapasztaltunk.
Az üzemanyag-értékesítés a teljes hazai kiskereskedelmi eladás 16,8%-át adta tavaly, előtte pedig 18,1%-ot. A kimutatott fogyasztáscsökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy az üzemanyag-vásárlásunk egy része nem jelent meg a hazai statisztikákban, mivel külföldön történt.
Továbbá mivel ilyen jelentős részesedése van a vásárlásainkban ennek az árucsoportnak, így az infláció alakulását is komolyan befolyásolja.
Ha a hazai keresetünk ilyen jelentős részét nem itthon költjük el, az jelentős fogyasztáscsökkenést eredményez más ágazatokban is, illetve az adóbevételek is csökkennek.
Lehet, hogy az üzemanyag-kereskedők bevétele nem csökken a magasabb árakon értékesített alacsonyabb volumen esetén sem, de rajtuk kívül mindenkinek rossz ez a folyamat.
Az ellátási láncok piacon kívüli torzulásai komoly kilengéseket és piaci kudarcokat okoznak, ami kezelést igényel.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
A benzinárról, a reptéri helyzetről, az orosz-ukrán háborúról, a francia választások jelentőségéről, egy lehetséges kereskedelmi háborúról, valamint a Patrióták Európáért kezdeményezésről is beszélt Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádió vendégeként. Összefoglalónk!
Ezt is ajánljuk a témában
Fogy a kormány türelme.
Árrésstopok nélkül még rosszabb lenne a friss inflációs adat.
Európa szerte megugrott a zöldségek és gyümölcsök ára a rossz idő miatt, a májusi hidegnek még most is érezhetjük a hatását, emiatt nem tudott csökkenni júniusban az infláció.
Magyar Péternek a közönség alakítja online a profilját, a közhangulatnak megfelelően. Nincs értékelhető programja sem.
Jövőre akár 3 százalék feletti növekedés is jöhet, de ez nem csak rajtunk múlik.
Borúlátóbb előrejelzést közölt a magyar gazdaságról a jegybank, de a jó hír az, hogy már látszik valódi fordulat.
Ezzel a recepttel, a növekedés helyreállásával fog újraindulni a fenntartható gazdasági bővülés hazánkban. Magyarország nemzetgazdasági miniszterének írása.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
